A szakemberek kétszázhetvenöt olyan családot vizsgáltak, amelyben négyévesnél nem nagyobb gyereket nevelnek. Mérték, mennyit beszélnek hozzájuk a felnőttek, más gyerekek, és mennyi szöveget hallanak a televízióból. Tesztelték ezeknek a gyerekeknek a nyelvi eredményeit, vagyis azt, hogy milyen jól tudtak beszélgetni vagy magukban beszélni a korai éveikben.
A beszélgetésnek "kitett gyerekek" eredményei hatszor jobbak voltak, mint azokéi, akiknek meséltek. Nagyobb szókinccsel rendelkeztek és kevesebb hibát vétettek, valószínűleg azért, mert beszélgetéskor a felnőtt ki tudja javítani a nyelvtani hibákat. Azok a gyerekek, akik sokat néztek tévét, nem mutattak javulást nyelvi készségeikben, de a közhiedelemmel ellentétben negatív hatásokat sem észleltek náluk.
A gyerekek felé naponta átlagosan 13 ezer szó irányul és 400 apróbb "beszélgetés" - írják a kutatók, akik azt javasolják, a szülők használják ki ezeket az alkalmakat a hibák javítására és új szavak bevezetésére is.
Meseolvasás helyett beszélgessünk a gyerekekkel.
